Nyílt titok, hogy mielőtt elkezdtem rontani itt a levegőt, volt egy saját, én-alkoholista naplóm is, a Boci, az óriás. Két éve, Karácsony előtt kezdtem azt, és most év végén tisztelettel felszámolom, hogy iszákos írói vénámat a Látens blogon öntsem ki ezentúl. A következőkben a Boci legszebb pillanatait idézem, hogy ne maradjatok olvasnivaló nélkül a kritikus év végi időszakban sem. Egészségünkre!
---
"Tegnap megint bebasztam egy kissé. Nem mintha nem innék minden nap, de öt doboz sör és egy üveg bor egy kicsit soknak bizonyult. Kissé másnapos vagyok még, de lehet, hogy ma is iszom egy-két sört, ha már úgyis maradt a buliból... az erkélyen meg eláll ilyen depis téli időszakban.
Lehet, hogy alkoholista vagyok.
Ha nem hagyom abba, biztosan az leszek.
Szeretek inni, és nem hiszem, hogy a nulla alkohol az egyetlen megoldás. Szeretnék mértéket tartani, ez az ami nem megy.
" Annyi a világ, amennyit beletöltesz. " - mondja a sörreklám. "Viszont ha lassabban töltöd, tovább tart." - mondatja velem a kevés tapasztalat."
---
"Olyan raj fánk van, hogy tisztelettel be tetszenek piszkítani! Épphogy befér a plafon alá. A díszítéshez tankoltam egy üveg lesencei félszáraz gyöngyözőbort, úgyhogy már emelkedett a hangulatom. Más alkoholistákkal ellentétben én nem szoktam péppé verni a családomat, szóval tényleg igazi karácsonyi a hangulat, épp csak a hóesés hiányzik. Lehet, hogy lemegyek, egy részeg görkorizást megejtek a uccán, hogyha már a hó nem is, de én legalább essek."
---
"Tegnap a második kupica Jégermester után megfogalmazódott bennem egy egysoros haiku, amivel a függőségeket lehet jellemezni.
"Ma utoljára."
Igazi szép elhatározás volt, mint már sokszor ezelőtt. Ma reggel szembesültem önmagammal, és már azt kérdezem: miért pont ma hagyjam abba?"
---
"eszembe jutott, hogy minek is aggódom, hiszen én mindig csak egy pohárral iszom. Hova tenném a másik poharat, ha csak egy szám van? Muuuhahaha!"
---
"Most nem tudom, hogy fáradt-e vagyok csak, vagy ezek élvonási tünetek. Vagy csak sokat ettem, esetleg keveset. Vagy talán nem vagyok elég fáradt és le kell mennem görkorizni? Lehet, hogy a hideg teszi, vagy a sötét? A mesterséges világítás? A spina bifida, vagy a pepperoni? Vagy a kóla vagy most innom kellene egy kávét? Lehet, hogy nincs feltöltve a kamera akksija? Vajon bezártam-e az autót, egyáltalán, mikor jöttem haza? Nem volt romlott ez a leves? Ez az én poharam? Lehet, hogy tényleg az a baj, hogy nem ittam? Lehet. Aha, a baj nem amiatt van, hogy nem ittam. A baj maga az, hogy nem ittam. Kicsit bekeményítek, bassza meg. Minden másnap! Ne legyen minden nap másnap. Meg kéne takarítanom a gitárt. Fenébe is, miért kellett lekólázni. Feltöltöm a fénygép akksiját. Nézzünk pár képet. Állítólag kívülről befelé szebb vagyok, mint amilyennek belülről kifelé látszom. Kicsit fáj a hátam, de nem viszketek. Annyi sok szép gyógyszer van a világon! Éljen az SZTK! Neem, nem veszek be semmit. Csak úgy eszembe jutott. Lehet, hogy mégis görkorizni megyek. Majd eldől."
---
"Végülis nem olyan rossz józannak lenni, csak végtelenül unalmas és egyben idegesítő is."
"És szerintem hazudik vagy haluzik, esetleg kamuzik mindenki, aki azt mondja, a szesz rossz. Igyon már egyszer két deci jégert az első antialkoholmányista, és meglássa ottan nyomban."
---
"Most, hogy minden második nap iszom, egymás mellé tudom tenni az ivós és a nemivós napokat, látva mindkettőnek az előnyeit és hátrányait:
Nemivós nap előny:
- Éjszaka jó felébredni és józannak lenni (nem bűzlünk, nem támolygunk).
- Általában véve jobban alszom józanul, mint részegen!
Nemivós nap hátrány:
- Vacsorához jó inni.
- Esténként jó dolog becsiccsantva internetezni.
Tanulság: korábban kell kezdeni az ivást, és mire alvásra kerül a sor, kissé ki kell józanodni. Ja, és marad a minden második nap történő alkoholizálás!"
---
"Véletlenül ejtettem egy megjegyzést egy alkoholista (akarom mondani antialkoholista) blogon, hogy az alkoholizmus szélén egyensúlyozom, és rögtön az Anonim Alkoholistákat sózták a nyakamba. A fakkom tele van az AA-val, egyrészt én nem vagyok még alkoholista, másrészt a nevemet is bármikor vállalom (ill. nyíltan vállalom, hogy "nagyivó", "leendő alkoholista" vagyok), akik ismernek (:)), azok tudják. Az utóbbi két évben folyamatosan egyre kevesebbet iszom, viszont nem akarom abbahagyni. Ha elvétem a mértéket, és végül alkoholista leszek, és májzsugorban halok meg, akkor elbasztam. Nem hiszem, hogy rossz dolog inni - az a káros, amikor az alkohol meggátol abban, hogy elvégezzem a dolgomat.
Apropó, egyensúlyozás, a kedves AA barátaim nem bicikliztek soha? Tudjátok, amikor csak két kerék van: eleinte elég nehéz, párszor el is tanyál az ember, de vannak, akik Tour de France-ot nyernek.
Volt egy amcsi komédiás, akinek láttam egyszer valami előadását a cigiről meg a drogokról, és abban valami olyasmit mondott, hogy nevetséges, ami ma megy a drogok körül. Annak idején mindenki saját maga jött le a heroinról, amikor úgy döntött, nem akar fiatalon meghalni. Ma meg már Britney Spears is elvonóba kerül, mert megivott két pohár whiskyt..."
---
"Azt nem is meséltem, hogy május másodikán milyen másnapossági roham jött rám az előző nap elfogyasztott másfél liter bor és egy deci rum, valamint a reggel, fejfájás ellen bevett ibuprofen hatására: egyszerűen nem voltam képes mobillal autópályamatricát vásárolni! Az a szemét szókiegészítő funkció valahogy bekapcsolt (bekapcsoltam?), úgy meg nem lehet a pöcsvirág rendszámomat begépelni, mert az nem értelmes szó. Végre tíz perc remegő kézzel történő izzadás után sikerült kikapcsolnom azt a gennygalaxis szókiegészítést, erre meggyűlt a bajom az SMS-ekkel, ugyanis két rendszámra is autópályamatricát kellett vennem, de nem tudtam, hogy az elsőre el kell küldeni a visszaigazolást, mielőtt a másodikra megvehetem az árut. Az még külön tetézte a bajt, hogy a vásárláshoz használatos szám (8100100) és a visszaigazolási szám (8100000) csak egy számjegyben tér el, amit abban az állapotban igen nehéz észrevenni.
Persze végül sikerült az autópályamatrica megvásárlása. A vezetéssel már nem volt gond, mindösszesen egy jobbkezes utca esett útba, ott meg épp nem jött senki."
---
"Az utóbbi időben hetente csak kétszer (általában kedden és pénteken) iszom, ahogy azt már leírtam ide, gondolom. Így van időm megfigyelni egy magamfajta "iszákost", hogy mi zajlik le benne, amikor nem iszik (ihat).
Először is: józannak lenni rossz. Sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon attól érzem-e, hogy rossz józannak lenni, hogy alkoholista vagyok. Egyre inkább úgy érzem, hogy nem az iszákosságom miatt lett rossz "neminni", hanem előtte is rossz volt, mert valami el van baszva bennem, talán születésileg, talán körülményileg. És az ivás csak egyfajta menekülés ebből a nem túlságosan kellemetlen, de bosszantóan egyszerű, fafejű világból.
A kulcsszó az, hogy ez egyfajta menekülés. Lehet másfelé is menekülni, hogy - Vonnegut szavaival - meg ne rohadjon az ember lelke. A sport, a művészet, az egyéb kreatív időtöltések, meg a nem kreatívok is, mind alkalmasak lehetnek az alkohol kiváltására. Nem csak a szesz adhatja meg azt az otthonosság-érzést, amit a magamfajták keresnek, hanem még nagyon sok minden.
A meditáció, az álmaink átélése, a fantáziánk ki- és megélése mind olyan értékek, amiktől az alkohol megfoszt. Az alkohol nem más, mint egy erős nyugtató, ami kikapcsol minket, tulajdonképpen még ha abszolút mértékben nem is, de relatíve megrövidíti az életünket.
Azért heti kétszer még nagyon jó tud lenni."
---
"Ma ivós nap van, úgyhogy egy kis villányi oportóval könnyítek magamon. Ha betermelem az üveget, marad még egy kis rumom, hogy pontot tegyek az íre.
Ha nem lennék alkesz, elég lenne ez a két pohár, de így még rátöltök kettőt, hogy gyorsabban forogjon a föld, hátha lerepülnek róla a h1n1-esek."
---
"Ma reggel a tegnap elfogyasztott 1 üveg bor plusz 1 deci rum következtében kicsit másnapos voltam. A kocsiban ülve a reggeli csúcsforgalomban hirtelen úgy éreztem, hogy elfogyott a levegőm, lehúztam az ablakokat, bár zuhogott az eső, sőt, a biztonsági övemet is ki akartam kapcsolni. Azon gondolkoztam, hogy kirakom a vészvillogót, kiszállok és hazasétálok. Az a film is eszembe jutott, amikor az ipse a dugóban megzakkan, és elkezd mindenkit kinyírogatni.
Tanulság: egy üveg bor bőven elég, vagy pedig másnap ne akarj reggel munkába menni."
---
"A másik alkesz blogban, a Látens Iszákosban írtam egy kommentet, miszerint a kollégával egyetemben egy cél vezet bennünket: hogy életünk végéig ihassunk, anélkül, hogy az orvos vagy egyéb körülmény megtiltaná azt nekünk. Én akkor ezt úgy értettem, hogy mértékkel kell inni, de most az egyenletnek egy másik megoldása is eszembe jutott: tudniillik, hogy nem kell abbahagyni az ivást, és akkor tényleg életünk végéig ihatunk. Nagyanyám családjában mindenki így tett, jó, nem éltek száz évig, de az átlag hetven év sem rossz a szekszárdi szőlőhegyen."
---
"Sulykolják itt belénk, hogy ha keveset eszünk, keveset iszunk és keveset dohányzunk, ellenben sokat szenvedünk a futópadon, akkor tovább élünk - hát ezért gondolom azt, hogy az élet voltaképpen egy nagy kibaszás: minél rosszabb, annál tovább tart."
---
"Sokaktól hallottam, hogy az alkoholizmus lassú öngyilkosság, és magam is így szoktam érezni: amikor inni támad kedvem, egy kicsit olyan, mintha meg akarnám ölni ezt az énképződményt. Azt is szoktam mondani, hogy hirtelen egy kis Mariónak érzem magam, akivel scrolloz a képernyő, jönnek az akadályok, ugrálni kell a jutalmakért, de már kurvára nincs kedvem a gombokat nyomogatni, hadd essen le az első szakadékba."
---
"Délután négytől hajnali egyig ment a kajálás-piálás a kisfiam szülinapján. Az egyik absztinens vendégünk megjegyezte (kis éllel), hogy ő pia nélkül is jól tudja magát érezni. Erre azt mondtam neki: én is jól érzem magam pia nélkül, de ha piálok, akkor még jobban, höhöhö.
Kb. 6-7 sör meg másfél üveg bor volt a fogyasztásom kilenc óra alatt. Nemcsak hogy nem rúgtam be, de másnapos se lettem. Mondjuk lehet, hogy mindjárt le fog esni a fejem vagy valami."
---
"Feltettem a pontyot meg a harcsát főni, nyitottam hozzá egy sört (az ünnepélyes borozás csak este kezdődik). Közben meggyulladt a konyharuha, de lélekjelenlétem és a vízcsap megmentett májam saját zsírjában történő kisütésétől. A fa már áll, kb. másfél óráig faragtam a Toledóból importált dzsungelkésemmel, amivel köztudottan emberi fejeket is ketté lehet vágni. Szóval teljes a karácsonyi hangulat, csak kicsit csípi a számat a paprika, amibe belekóstoltam, hogy édes-e.
15:10. Hogy lássátok, milyen egy mértéktartó iszákos: most csúszott le az utolsó korty az első doboz sörből. Ja, közben elvágtam az ujjam, és rájöttem arra is, hogy a sör finom csokival. Lassan szétmállottak a haldarabok az alaplében, mindjárt szűröm is lefele. A zene egyelőre nem szól, mert a gyerek alszik, hogy éjjel megnézhesse Santa Claust az interneten, ahogy Magyarországra jön. (Tudom, tudom, a Jézuska. Csak épp most piros ruhát vett, és meghízott a sok finom sörtől.)"
---
"Hát, kedves blogolvasó, vigyázzál az egészségedre, mert a statisztikák szerint még mindig nagyobb esélyed van H1N1-ben meghalni, mint hogy ezeket a sorokat olvasd."
"Dekurvajó, ráleltem a piáseffektre. Gondolom, van az egereden görgőgomb, na azzal menj rá egy oldalra, nyomd le a görgőgombot, és húzd el az egeret. Rögtön elkezd scrollozódni a világ, mint amikor bevagy baszva, csak olcsóbb és egészségesebb!"
---
"Napi két pohár bor: egészséges. Napi két üveg: nem egészséges. Ezt Maurizio, egy olasz ismerősöm válaszolta, amikor azt kérdeztem tőle, mennyi bort ihat az ember naponta. Az ő apja egyébként inkább a napi két üveg felé tendál, igaz, ő megteheti: 90 éves."
---
"Tegnap a rég nem látott cimbikkel elmentük ivákolni, és betermeltem egy liter Macska Portugízert vagy micsodát. Utána hazabicikliztem... épp ma viccelődtem többek között azzal, hogy két liter bor alatt még tudok kerékpározni, a fölött viszont csak autóval merek közlekedni, mert félek, hogy felborulok (höhöhö). Gyalog meg persze csak józanul, mert ott még több szabadsági fok van, ti. előre meg hátra is meg lehet borulni, míg biciklivel az jóval nehezebb.
A másik, amire rájöttem, hogy az én ivászatom ördögi kör: akkor iszom, amikor jó kedvem van, viszont az italtól még jobb kedvem lesz. Még szerencse, hogy mindig csak egy pohárral iszom..."
Utolsó kommentek