Évek óta gyötör a ki-kiújuló fájdalom a jobb bordaívem alatt. Látens alkeszként rögtön a májamra gondoltam: talán túl sokat iddogáltam az utóbbi időben? Viszont az internetes források szerint a máj a legritkább esetben fáj, és a fájdalom már a végstádiumban lévő májrákosok vagy a heveny májgyulladásban szenvedők életét keseríti inkább. Tehát abban maradtam, hogy a vissza-visszatérő fájdalom az leginkább: "valami".

Egy hete azonban véletlenül belefutottam egy cikkbe az interneten az úgynevezett "éhségfájdalomról". Az írás szerint, ha valakit alacsony kalóriabevitel esetén felhasi (gyakran jobb felhasi) fájdalmak támadnak meg, az bizony a túlzott gyomorsavtermelés, esetleg a kezdődő gyomor- vagy nyombélfekély jele. A tünetek annyira egybeestek az általam tapasztaltakkal, hogy szinte biztos lettem abban, hogy savproblémáim vannak.

Ez annyiban jobb a májbetegségeknél, hogy a patológus nem fog rögtön alkoholistáknak nézni minket, amikor meglátja a sebet a belsőnkben. Komolyra fordítva a szót, igazából lehet, hogy rosszabb bármely májterhelő kórságnál, mert nem elég, hogy nem ajánlatos alkoholt (különösen nem lepárlott szeszt, pl. bort, sört) fogyasztani, de még a kávéval és az étkezésekkel is fokozottan vigyázni kell.

Sajnos a diagnózist csak gyomortükrözés tudja megerősíteni vagy cáfolni, ezért előbb-utóbb be kell nyelnem a nagy csövet nekem is, Hiába, telnek az évek, és semmi sem marad nyom nélkül.