Másnaposnak lenni rettenetes. Én annyira nem bírom, hogy inkább nem iszom annyit, hogy bekövetkezzen. Ha mégis megtörténik a baj, bizony nem kínzom magam, legurítok egy sört. Hogy mitől is vagyunk másnaposak, arról egy tudományos igényű összefogalaló található itt. A lényeget mindenesetre mi is összefoglaljuk alant.

Az alkoholból - etanolból - a májunk acetaldehidet kreál, ami ecetsavvá alakul. No ez meg kicsinál minknet: izzadunk, hányingerünk lesz, émelygünk, szédülünk, még a fejünk is kurvára fáj, az egész egy klasszikus mérgezés. De ezzel nincs vége, a szervezetünk ki akarja pucolni az oda nem illő mérgeket, így a májunk és vesénk turbóüzemmódba kapcsol, enzimeket kreál. Ehhez azonban szervezetünktől vizet von el, onnan ahonnan tud, így jön a képbe a száj- és torokszárasség, a szinte csillapíthatatlan szomjúság. Sajnos a minőségi vörösborokat leszámítva egyéb méreganyagok is keseríthetik a rövidek, a koktélok, vagy más hasonló szarok fogyasztóit. Ingerlékenyek, depisek leszünk, az előző napi felfokozott állapot szükségszerűen átadja a helyét a rossz, nyomott hangulatnak, netán bűntudatnak (főként ha énidegen módon, értsd, állatként viselkedtünk). Sőt a vegetatív idegrendszer reakciójaként tapasztalni, hogy a becsületes másnapos kollégák szívddobogással, légszomjjal küzdve lényegében egy szolídabb pánikrohamot élnek át. Végül a gyomrunk nyálkahártyája sem hasonlít ilyenkor az ideálishoz, ezért a gyógyszeres kezelés is alaposan megfontolandó.

A gyógymód logikusan következne a fentiekből. A kiszáradás ellen vizet kell vedelni. Ha annyira bebaszunk, hogy éjjel nem zavar a vizelési inger, szerencsés, ha már lefekvés előtt bebombázunk egy fél üveg ásványvizet. Reggel rohanjuk meg a vitaminos fiókot, multivitamin, C-vitamin, magne B6,  a hűtőből meg zöldség-gyümölcs. Ha tudunk, zabáljunk be, szinte mindegy mit, de a zöldség gyümölcs prioritás mellett egy rántotta, egy túrós-kőrözöttes holmi a király. Súlyosabb esetben a gyulladt gyomornyálkahártyának jót tesz minden könnyebb kaja, főleg ha hideg, így mindenkinek ajánlom a kaukázusi kefír fogyasztását, esetleg szódabikarbóna. Ha bírunk, igyunk kávét, és még valami édeset, a vércukor helyreállítása végett. Abszurd módon, ha képesek vagyunk rá, egy kis sporttevékenység is jótékonyan hathat, hiszen a keringés felgyorsításával szervezetünk harcát is felgyorsíthatjuk.

Érdekes, hogy a hideg sör fogyasztását semmilyen forrás nem javasolja, mondván, az ördögi kör újra indul. Ennek ellenére én a vitaminok és a kaukázusi kefír mellett erre esküszöm. Ez is logikus. Teljesen mindegy, milyen biokémiai folyamatok okozzák a másnaposságot, ha a hatásából nem kérünk. Az "aki éjjel legény, az legyen nappal is az", meg a hasonló fasszágokat felejtsük el. Ezzel szemben a rosszullétet - nem minden esetben, mert ha a gyomrunk kivan, akkor nem működik - időlegesen egy-két sörrel eltüntethetjük. Így a drasztikus alkoholszint-csökkenés helyett másnap egy szolid spiccet idézünk elő, harmadnapra pedig - minden tünet nélkül - feltámadunk. Fokozatosság, barátaim, ugye. Ámen. Ezzel azért vigyázni kell a gépszíjra hajlmosoknak, ahogy egy ismerősőm mondta: 1983-ban nagyon berúgtam, másnap ráittam, és azóta úgy maradtam.

Update: majd elfelejtettem idézni Jancsó Miklós idevágó bölcsességét, amikor egyszer valamilyen összefügésben a másnaposságról beszélt, a Kapolcson összegyűlt fiataloknak: Gyerekek, sose basszatok be sörtől!