Kicsit szektás, kicsit sok az ámerikás körítés, meg az ellentmondás, de mégsem találtak ki eddig hatékonyabbat. Ezért blogunk sem mehet el szó nélkül e mozgalom mellett. Lássuk tehát, a kívülálló szemével, mi is az az AA, illetve azt, hogy milyennek látszik messziről. Mindezt persze objektíven.
1935. június 10-én késő este dr. Robert Holbrook Smith amerikai sebész sajnálattal tapasztalta, hogy az imént rendelt üveg scotch kiürült. Nem volt túl részeg ahhoz, hogy hazafelé menet tépelődjön, és immár sokadszor úgy döntsön, kész, vége, ennyi volt, többé nem iszik. Eddig a hasonló fogadalmait nem tartotta be, például az előző napit sem. Ám ekkoriban kötött ismeretséget William Griffith Wilsonnal, a Wall Street-i brókerrel, kinek karrierjét számos rosszul időzített lerészegedése többször visszavetette, sőt, az élete a teljes szétcsúszás felé haladt. Nem mellesleg tagja volt egy vérbeli amcsi keresztény szektának, sőt egyik elvonóján deliriumos állapotában komoly eszmecsrét is folytatott Istennel.
A két alkesz úgy futott össze, hogy Bill egy üzleti úton - a kies Akronban (Ohio) - egyszer csak úgy érezte, hogy azonnal le kell innia magát, akkor is, ha ez nyilván nem hat jótékonyan a másnapi üzleti tárgyalásra. Aztán az jutott eszébe, hogy egyedül nem tudja megállni a szittyózást, ezért keres egy hasonló cipőben járó kollégát, akinek a szervezete szintén az "igyá'!" parancskódot küldi az agyába, azonban maradék értelme ezzel nem ért egyet. Így hát az említett két személy találkozott. Ha minden igaz, Wilson felismerésére alapozva - miszerint az ő állapotukban egyedül már nem boldogulnak - arra jutottak, hogy az azonos tapasztalati háttérrel bíró két öreg harcos egymást támogatva "száraz maradhat", ahogy ők és követőik mondanák. Ebből lett az AA. Hangsúlyozom, nem szakemberek, egy bróker és egy sebész. Viszont felhasználtak olyan alapvetésket, amelyek révén tán a mai napig leghatékonyabb leszoktató metódus a nevükhöz fűződik, bármennyire is vitatottak egyes téziseik.
Az van, hogy a legtöbb címlapra kitett poszt után AA-sok is betévedtek ide, és sok igen értékes gondolatot osztanak meg velünk. Főleg az elején igen jó fejek voltak, látták, hogy ezen a blogon nem célkitűzés a teljes leállás, sőt. Ez meg ugye, hogy valaki iszákoljon rendszeresen, de mértékkel, kontrolláltan, az teljesen ellenétes az AA legalapvetőbb elveivel. Így hát sok sikert kívánva - kizárva, hogy lehetséges a kitűzött cél elérése - udvarisasn tovább álltak. Igaz, aztán jöttek újak, kevésbé úriemberek.
Hogy miért hatékony? Minimális piszichológiai, sőt általános élettapasztalattal kimondhatjuk, hogy bármilyen élethelyzetre igazak a következők:
- Ha nagy szószban ülünk, megkönnyebbülés lehet azt megosztani mással, a legjobb, ha az illető hasonló gonddal küzd, és tegyük fel, meg is akarja azt oldani, ahogy mi is.
- Minden csoportterápiára igaz, hogy, hogy megerősítést ad. A hasonló problémák kibeszélése mellett a leszokási fogadalmakat is segíti, hogy sokan kísérik figyelemmel annak betartását, és ha kell bátorítással szolgálnak.
- A közösséghez tarozás igénye, élménye, főleg, ha az adott csoportban egyáltalán nem isznak, szintén az ivászat elhgyására bíztat, hiszen az erre való törekvés itt feltétel.
- Az általam olvasott beszámolók szerint a gyűléseket áthatja a jóindulat, a segítő szándék, így a tagok mégkevésbé akarnak csalódást okozni a többieknek.
- Ehhez jön a leginkább vitatott vallásos máz, de az valószínűsíthető, hogy aki vallásos, vagy az AA révén az lesz, a többlet lelkierővel könnyebben legyűr bármilyen bűnösnek vélt függőséget.
- Aztán ott van a személyi tréner, vagy szponzor, aki egy hosszabb ideje nem ivó alkesz. Ő osztja meg saját leszokási tapasztalatait, és a mítingeken kívül is lehet rá számítani. (Ebben azért annyi logikai bukfenc akad, hogy szegény szponzor hiába sík absztinens, ő is alkoholistának számit az AA szerint, az alkesz pedig minimum eltorzult, hazug ember. Hogy mutat ő példát? Na mindegy.)
Akárhogyis van, egyes statisztikák szerint a hagyományos orvosi elvonókúra után elbocsátottak közül az AA-hoz csatlakozók több, mint 60 százaléka nem esik vissza, míg e nélkül ez az arány 20% alatti. (Itt alant Bill és dr. Bob)
Mégis, több aggály merül fel a lépéseket és hagyományokat olvasva. Nem véletlenül vettük át a történeti gyökereket, az sokmindent megmagyaráz. Az alapítók egyszerűen olyan keményen nyomták, amit mi még nemigen tudunk elképzelni. Ők olyan gépszíjas vagy funkcionális piások voltak, akik képtelenek voltak arra a számunkra egyszerű elhatározásra (amire mi (még) egyedül, külső segítség nélkül képesek vagyunk), hogy azt mondják: "ma, vagy egy hétig, vagy bármeddig nem iszom, pl. a meló vagy a család dolgai miatt, de mivel a bor rettentő finom, majd később visszatérünk arra a 2006-os Bock Ermitage-ra." Nem, mert ők eljutottak arra a szintre, amikor tényleg veszélyes lehet sok év után is egy kisfröccs. Nyilvánvaló, hogy a saját leszokási tapasztalataikból összegyúrt módszerük is a magukfajta piásokra van méretezve. Ezzel be is lőtték a maguk terepét, ami nem más, mint a kemény alkeszek leszoktató klubja. A források szerint Magyarországon 4-5000 tagja van az AA-nak, a világon kétmillió. Ez azért nem annyira jó arány az egymillió alkesz országában.
A híres 12 lépéssel és egyebekkel később foglalkozunk, kivéve az első lépést, aminek világgá kürtölése nélkül nem lehetnénk tagok:
1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben, hogy életünk irányíthatatlanná vált.
Na ez az. Ez még az igazi alkeszeknél sem mindig igaz, nem hogy a hétvégente becsűrő, és néha esténként három pohár bort beleffentő polgároknál. Nem is volna ezzel semmi baj, ha nem volna a másik szabálygyűjtemény, a 12 hagyomány, amelynek 5. pontja inkább a "jehovásokhoz" hasonló térítő szektává teszi az AA-t, annak minden bosszantó felhangjával együtt. Nem tudom, hogy lehet összehangloni ezt a 10. hagyománnyal, mintha itt is tátongana némi ellentmondás.
5. Minden csoport egyetlen, elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő alkoholistához.
10. Az Anonim Alkoholisták Közösségének nincs véleménye külső ügyekről, ezért az A.A. név soha ne legyen bevonható nyilvános vitába.
Mindezzel nem akarunk megbántani senkit. Az AA jószándékát nem vitatjuk, és azt sem, hogy rengeteg embernek segít. Ellenben, csak mert valaki nem akar élete végéig "száraz" maradni, és nem érzi úgy, hogy elvesztette a kontrollt, ne essetek neki, mint tót a xxxx-nak, és jusson eszetekbe a többi hagyomány és lépés, mielőtt blogokba kommentelitek az AA panel szövegeit.
Utolsó kommentek