Mai hősünk nem annyira híres történelmi figura, de hát mégis csak római császár volt (Kr.u. 235-238 között), így helyénvaló, ha ebben a rovatban kap helyet. Ami miatt foglalkozunk vele, az lényegében egy elképesztő borissza rekord. A nem annyira megbízható forrásként számon tartott Historia Augusta c. mű alapján legalábbis Maximinus Thrax császár a "legtöbb bort egyszerre meginni képes személy" kategóriában világrekorder, teljesítményét ráadásul élvezetből, napi gyakorisággal képes volt megismételni, és azt közel 1800 éve senki sem volt képes megismételni. Viszont, mivel tán nem mindenki ismeri Maximinus császár életét, elnagyolva felvillantunk pár momentumot a történelmi pályaívből.

Született kb. Kr. u. 173-ben, plusz-mínusz. Egyszerű légiósként kezdte, szépen végigjárva a ranglétrát (a rangokat ráadásul ott nem igazán a kimagasló irodai teljestményért osztották), egészen a csúcsig, amikor egy komplett légió parancsokává nevezte ki az akkori császár, Severus Alexander. A bőven 2 méter feletti magassággal, és hatalmas testi erővel megaáldott fiatalember saját korában egyértelműen óriásnak számított. Van, ahol két és fél méteresnek írják le, de valahol olvatam a reálisabbnak tűnő 2 méter 6 centit. Annyi bizonyos hogy kirívóan nagydarab böszme ember lehetett, ha ez a tulajdonsága minden forrásban említtetik. A kicsit túlzónak tűnő beszámolók szerint lehagyta futva a lóháton vágtató császárt, a hüvelykujján hordta gyűrűként felesége karkötőjét, és még sorolhatnánk. Tribunusként is kitűnik a párthusok elleni keleti háborúban, majd egy keleti provincia kormányzója lesz. Később fő feladata, hogy a mozgolódó germánokat megrehulázza, amely kihívásnak ismét maradéktalanul tesz eleget. A légiósok imádták, részben katonai erényei, részben pedig amiatt, hogy kiállt a légióknak járó elmaradt juttattásokért. Rühellték viszont a kissé tutyi-mutyi, az anyja által irányított, dekadens császárt, aki a harctéren sem exponálta túl magát. A katonák gondoltak egy merészet, és a germán hadjáratban személyesen részt vevő Severus Alexander császárt lekaszabolták, egyben császárrá emelték példaképüket, Maximinust. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, gyorsan bejelentkezett pár alternatív trónkövetelő, és a néhai császár hű követői sem akarták szó nélkül hagyni mindezt, de a hadsereg zöme Thrax mellé állt, és rövid úton megszabadultak a másképpgondolkodóktól. Így Maximinus immár császárként folytathatta a germánok ráncba szedését, olyan sikerrel amire rég volt példa. Csakhogy politikusként sem volt egy kifinomult ember. Hiába no, a légió nem egy leánynevelde, az illemtan és etikett nem szerves része a kiképzésnek, ahogy a békés diplomácia elsajátítása is kevésbé fontos, mint a gladiussal való hatékony gyilkolás vagy a napi 40 mérföld gyaloglás képessége. Császárként Thrax minden létező hatalmi tényezőt pár hét alatt maga ellen hangolt, majd a katonai sikereit még tisztelő közembereket is kikészítette, amikor a szeretett légiói ellátása érdekében szanaszét adóztatta, vagy egyszerűen kifosztotta őket, a templomaikat, vagy ami éppen a keze ügyébe került. Hamarosan jött is a teljesen mellőzött szenátus által szervezett polgárháború. Thrax meg is indult Róma ellen, de ellenfelei északon a felperzselt föld taktikáját alkalmzva megfosztották az utánpótlástól, majd az első komoly helyet megerősítve - Aquileia - felvették vele a harcot. Az ostrom elhúzódott, a táborban hamarosan nem volt sem élelem, sem morál, sokaknak a lerohanni tervezett Itáliában volt a családja. Ezek alapján a katonák ismét úgy gondolták, hogy eleget volt császár Maximinus, nem kell nekik ez az egész cécó. Saját testőrei szépen a fejét vették, és elküldték Rómába, ahová Thrax császár a lábát soha életében nem tette be. 

Na és akkor a rekord. Két személyes mozzanat van, amit egy Thrax-életrajzjban biztosan megemlítenek. A fizikai adottságainak taglalása mellett a másik állandó elemként Thrax evési-ivási szokásai szolgálnak. Azt írják, hogy a császár, (meg korábbi kormányzó, és volt katonatiszt) EGY AMFORA BORT IVOTT MEG NAPONTA. Nos, baszki, erről pontosan tudjuk, hogy 26,2 liter, mivel szabvány méretnek számított, sőt mértékegységnek is. Ehhez állítólag 13 kg húsfélét fogyasztott el. Az is biztos, hogy bármennyit ivott is, nem ütötte ki magát, hiszen akármi törtánt, ő az első sorban harcolt, egész nap intézkedett, tette a dolgát, ha nem is túl megfontoltan. Ráadásul vagy 65 évet élt, ekkor sem természetes halállal távozott az élők sorából.

Hogy mi lehet igaz ebből, nem tudhatjuk pontosan. Ha a magassága körüli túlzásokat nézzük, azt mintegy 20%-kal füllentette túl a Historia Augusta. De ha valamit minden forrás - akár - túlzóan, de bizonyosan megemlít, annak komoly alapja kell, hogy legyen. Ahogy a testalkatánál: nagyzoltak nyilván, de akkor is egy hatalmas hústoronyról van szó. Szóval a napi egy amfora is feltehetően túlzás, de vajon milyen mértékben? Mindenesetre  történelmi műben, még ha a korabeli bulvár megfelelője is a forrás, még csak hasonló kapacitást sem tulajdonítottak más történelmi személyiségnek.